Jó két éve írtam egy post-ot Miskolcról. Anno ez az írásom megjelent a Hóbelevanc blog-on is, ahol mint társszerző működtem a blog megszűnéséig. Ott egy hét alatt kb. 6000-n olvasták az írásom és számos hozzászólás is érkezett. Bár kaptam hideget-meleget, a hozzászólások jó része sajnos egyet értett velem.
Jelen írásomban "örömmel" számolhatok be róla, hogy a helyzet "tovább javult". Most hétvégén otthon voltam, amikor is meglepődve láttam, hogy milyen üres a város, kihaltak azok az "alvó" városrészek, ahol a Miskolciak nagy tömege lakik. (Diósgyőr, Bulgárföld, Délioldal, stb.)
Eddig, ha egy hétvégén hazamentem, akkor azt láttam, hogy a kis zsákutcánkban (kicsi utca, aminek a két oldalán egy-egy háromlépcsőházas négyemeletes panel van = 90 lakás) állandóan tele a parkoló. Néha helyet is úgy kellett keresgélnem, hogy valahol meg tudjak állni a kocsival.
Eddig is normális volt, hogy hét közben az "alvó" városrészekben nincs nagy nyüzsgés, mivel a fél város már nem itt lakik dolgozik. A fiatalok jó része amint elvégzi az iskolát/egyetemet rögtön ott hagyja a várost. Vagy Pesten, vagy az ország más részein, vagy külföldön keres magának munkát / lakást / megélhetést. Rohamosan öregszik a város (a többségi társadalom szempontjából, mivel van olyan réteg ami folyamatosan és megállíthatatlanul termeli az ifjakat). Pl. az én egyetemi évfolyamtársaim közül is talán ha 5 maradt Miskolcon a többiek mind máshol laknak / dolgoznak.
Ezen virtuális lakosok papíron persze továbbra is a büszke 170 ezres város lakói maradtak, gyakorlatilag azonban csak pár hetente, havonta jártak otthon.
Eddig.
Manapság már annyira drága lett a közlekedés, hogy a hazautazások / látogatások felére, harmadára csökkentek. A parkolók hétvégén is teljesen üresen konganak, alig látni egy-két embert az utcán, vagy fiatalokat sétálni, stb... Így elértük azt az állapotot, hogy a jelenlegi virtuális városlakók sem járnak már haza, csak jóval ritkábban mint eddig. Mire vezet mindez?
Erre majd egy következő írásban keressük a választ, de addig is jöhetnek a megjegyzések...
Jelen írásomban "örömmel" számolhatok be róla, hogy a helyzet "tovább javult". Most hétvégén otthon voltam, amikor is meglepődve láttam, hogy milyen üres a város, kihaltak azok az "alvó" városrészek, ahol a Miskolciak nagy tömege lakik. (Diósgyőr, Bulgárföld, Délioldal, stb.)
Eddig, ha egy hétvégén hazamentem, akkor azt láttam, hogy a kis zsákutcánkban (kicsi utca, aminek a két oldalán egy-egy háromlépcsőházas négyemeletes panel van = 90 lakás) állandóan tele a parkoló. Néha helyet is úgy kellett keresgélnem, hogy valahol meg tudjak állni a kocsival.
Eddig is normális volt, hogy hét közben az "alvó" városrészekben nincs nagy nyüzsgés, mivel a fél város már nem itt lakik dolgozik. A fiatalok jó része amint elvégzi az iskolát/egyetemet rögtön ott hagyja a várost. Vagy Pesten, vagy az ország más részein, vagy külföldön keres magának munkát / lakást / megélhetést. Rohamosan öregszik a város (a többségi társadalom szempontjából, mivel van olyan réteg ami folyamatosan és megállíthatatlanul termeli az ifjakat). Pl. az én egyetemi évfolyamtársaim közül is talán ha 5 maradt Miskolcon a többiek mind máshol laknak / dolgoznak.
Ezen virtuális lakosok papíron persze továbbra is a büszke 170 ezres város lakói maradtak, gyakorlatilag azonban csak pár hetente, havonta jártak otthon.
Eddig.
Manapság már annyira drága lett a közlekedés, hogy a hazautazások / látogatások felére, harmadára csökkentek. A parkolók hétvégén is teljesen üresen konganak, alig látni egy-két embert az utcán, vagy fiatalokat sétálni, stb... Így elértük azt az állapotot, hogy a jelenlegi virtuális városlakók sem járnak már haza, csak jóval ritkábban mint eddig. Mire vezet mindez?
Erre majd egy következő írásban keressük a választ, de addig is jöhetnek a megjegyzések...
1 megjegyzés:
Kombináljuk ezt össze ezzel a hírrel:
http://sonline.hu/somogy/kozelet/bucsulevel-orban-viktor-halott-orszaganak-401446
Megjegyzés küldése