Chili con Vihar

Nincs is annál hangulatosabb, amikor egy vidám esti chilis-bab főző kerti-party-t keresztbe baszik egy kiadós nyár esti vihar. De olyan szinten, hogy a fa tetővel ellátott piknik helyen hiába álltunk fel az asztalok tetejére, gyakorlatilag bimbóig áztatott el bennünket a vízszintesen zuhogó eső.

Persze a résztvevők lelki szilárdságát és a lelkes hangulatot jellemzi, hogy a bulinak véget vető viharban így is kitartottunk még másfél órát az asztal tetején ácsingózva, közben az American Pie-t énekelgetve. Valószínű a vidám hangulat az olyan beszólásoknak is köszönhető volt, mint a „nem tudom mi cuppog jobban: a vízhatlan cipőmben felgyűlt víz, vagy a hátamról a két farpofám között a gatyámba folyó eső”, vagy a „Kérek egy sört. Nincsen csak Csángó, meleg mint a húgy. Az a kedvencem! (forrás: Desperado)”.
Az kicsit felkavart, amikor statisztikai alapon elkezdtem gondolkodni a villámcsapás valószínűségén, miközben a Sió-csatorna közvetlen partján futottam a fák alatt a fém kondér-állvánnyal a kezemben, de ennek ellenére – vagy pont ezért – felejthetetlen este volt!

Nyomtatás